16 Apr

Az amszterdami De Balie rendezvényközpont online pódiumbeszélgetésén a műsorvezető Kati Piri szociáldemokrata EP-képviselővel beszélgetett 48 percen át a magyar veszélyhelyzeti törvény kapcsán kialakult helyzetről. Kocsis András nagykövet 2020. április 16-án holland nyelvű levélben fordult a központ igazgatójához, amelynek magyar nyelvű fordítását az alábbiakban olvashatják:

„Tisztelt Albrecht úr!

Rendezvényközpontja éveken át rendszeresen tűz napirendjére Magyarországgal foglalkozó programokat, és Ön mindig nyitottnak mutatkozott arra, hogy meghallgassa a másik oldalt. Éppen ezért írok most Önnek erről a „másik oldalról”, az április 9-i, Kati Piri szociáldemokrata EP-képviselővel folytatott beszélgetés kapcsán, amelynek témája a magyar koronavírus törvény volt. Szükségesnek érzem, hogy helyreigazítsam a beszélgetésben a törvényről elhangzott valótlan állításokat.

Először is, a magyar kormány ezzel a törvénnyel csupán korlátozott felhatalmazást kap, nem pedig abszolút hatalmat, ahogy a beszélgetésben állítják. A mandátum mindössze lehetőséget ad a kormánynak a szükséges és arányos intézkedések gyors meghozatalára a koronavírussal szembeni védekezésben, és így egyértelműen a koronavírushoz kapcsolódik. A kormány rendeletekkel nem szabályozhat olyan területeket, amelyek nem ehhez kapcsolódnak. Mivel az Országgyűlés továbbra is ülésezik – a nyári szünet csak június 15-én kezdődik –, a döntések meghozatala rendes jogalkotási eljárással történik. 

Az említett határozatlan időről sincs szó. Az Országgyűlés a törvénnyel felhatalmazást kap arra, hogy bármikor visszavonhassa vagy módosíthassa a kormánynak adott felhatalmazást. A törvény továbbá semmilyen korlátozást nem tartalmaz az Országgyűlés tevékenységére vonatkozóan. Éppen ellenkezőleg: az Országgyűlés kezébe teszi ezt az extra rendelkezési jogot, amely így megőrzi minden felügyeleti és ellenőrzési feladatát.
Piri képviselő asszony cinikusan vetette el azt a felvetést, hogy Magyarországgal szemben kettős mércét alkalmaznak. Engedjen meg erre egyetlen konkrét példát: míg számos nyugat-európai országban már önkormányzati választást is elhalasztottak, Magyarország esetében már az időközi választás elhalasztásának lehetőségét is számonkérik. Az általános választások megtartását az Alaptörvényünk rögzíti, azt az új törvény semmilyen módon nem befolyásolja.

Végezetül: sem az újságírók, sem az egészségügyi személyzet által megfogalmazott kritika nem lesz büntetendő. A törvény mindössze egyetlen új tényállást vezetett be azokra, akik a járvány elleni kormányzati erőfeszítéseket rémhírterjesztéssel szándékosan akadályozzák. A kormánnyal szembeni vélemény, legyen az bármennyire is kritikus, nem tartozik a törvény hatálya alá. 

Az országok által meghozott rendkívüli intézkedéseknek természetesen a szigorúan szükséges mértékre kell korlátozódniuk, arányosnak és ideiglenesnek kell lenniük, rendszeres felülvizsgálat tárgyát kell képezniük, ezt a véleményt Magyarország is osztja. Ezért is csatlakoztunk a 13 EU-tagállam által kiadott nyilatkozathoz, amely leszögezi: aggodalomra ad okot, ha egyes rendkívüli intézkedések elfogadása a jogállamiság, demokrácia és az alapvető jogok védelmének alapelveit veszélyezteti. Ellentétben azzal, ami a beszélgetésben elhangzott, a koronavírussal szembeni védekezésről szóló törvény mind a magyar Alaptörvénnyel, mind az uniós szerződésekkel összhangban van, tiszteletben tartja az EU értékeit, a jogállamiságot és a sajtószabadságot.

Tekintettel arra, hogy lehetetlen egy rövid levélben egy 50 perces beszélgetés során elhangzott összes valótlan állításra reagálni, továbbra is örömmel állok rendelkezésre egy olyan beszélgetésen, amelyen elmondhatom ellenérveinket a közönségnek, és válaszolhatok az esetleges aggodalmaikra. 

Ezúton kérem, hogy szíveskedjen levelemet nyilvánossá tenni.

Tisztelettel,

Kocsis András 
Magyarország hollandiai nagykövete”