A holland CIP keresztény információs platform interjút készített Kocsis András nagykövettel. Az interjú „A magyar nagykövet megvédi a ’keresztény értékeket’: ’A házasság egy szent intézmény’” címmel jelent meg 2021. június 24-én. Az alábbiakban közöljük a cikk fordítását.
Nem kímélik a kritikák Hollandiában és az Európai Unióban az új magyar „melegellenes törvényt”. Mark Rutte miniszterelnök a homo-promóciót megtiltó törvényt “elfogadhatatlannak és borzasztónak” nevezte. Eljött az ideje egy beszélgetésnek Kocsis Andrással (42), Magyarország hollandiai nagykövetével. A nagykövet nem ért egyet az ítéletekkel: „Nagyon fancy LMBTI-jogokról beszélni. A házasság azonban nő és férfi közötti, egy szent intézmény. Összhangban a keresztény értékekkel és normákkal.”
Múlt hét kedden a magyar parlament, amelyben a miniszterelnök Orbán Fidesz-pártja kétharmados többséget élvez, elfogadott egy törvényt, amely megtiltja a homoszexualitás promócióját. Csütörtökön az Európai Tanács, az európai kormányfők testülete vitatja meg a törvényt, amely tiltja azokat a tartalmakat, amely a homoszexualitást, a nemváltoztatást, vagy a nemi identitás változtatását ösztönzi. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy korlátozhatják azokat a filmeket, amelyekben homoszexuálisok szerepelnek, illetve az lmbti-tájékoztató anyagokat.
Helena Dalli EU-biztos szerint a törvény sérti az EU értékeit, Rutte holland miniszterelnök botrányról beszél, és a törvényt „elmaradottnak” nevezte. A nagykövet szerint ugyanakkor az EU Alapjogi Chartája szerint tiszteletben kell tartani a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak.
„Magyarországon a melegeknek megvan a lehetőségük a bejegyzett élettársi kapcsolatra”, mondta Kocsis a hágai nagykövetségen. „Azonban azt gondoljuk, hogy a házasság egy szent intézmény nő és férfi között. Erre helyezzük a hangsúlyt. Semmi bajunk az LMBTI-kel, nem kell elhinni, amit minderről a mainstream média ír. Magyarországon a felnőttek ugyanis maguk dönthetnek arról, hogyan élik az életüket.”
Kocsis többször utal egy dologra: a zsidó-keresztény ideológiára, amely mellett a magyar kormány kiáll. A magyar diplomata, aki már 2012 óta Hollandiában él, eltúlzottnak érzi az ún. melegtörvénnyel szembeni felháborodást. „Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 12. cikke alapvető szabadságként írja le, hogy a férfiaknak és nőknek joguk van a házasságkötésre és a családalapításra, az e jog gyakorlását szabályozó hazai törvények szerint. Egy férfi és egy nő, nem két férfi vagy két nő.” Az Alapjogi Ügynökség (FRA) honlapján a szöveget már átírták, itt az EU tudatosan nem hetero- vagy homoszexuális családokról beszél.
Magyarország önmagát „egy közép-európai keresztény országnak” tartja. Kocsis: “Himnuszunk első sora így hangzik: ‘Isten, áldd meg a magyart.’ Alkotmányunk az Istennel kezdődik és végződik. Hálásak vagyunk azért, hogy a magyar államot a kereszténység alapjain alapították. Emellett Magyarország keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Azt hiszem, hogy mi vagyunk az egyetlen ország, amely ezt átvette az Alaptörvényébe.”
Közel-Keleten a kelet-európai ország a Hungary Helps programjával támogatja az újjáépítést. Hogy milyen motivációval? „Meg vagyunk arról győződve, hogy a közel-keleti keresztényekkel ugyanabból a testből származunk. Ha háború van, akkor segítenünk kell őket. A humanitárius programunk azért van, hogy támogassuk a testvéreinket a régióban.”
Ez kapcsolódik a magyar kormány migrációs politikájához: „a szíriai háború idején láttuk, hogy azok az emberek, akik hazájukat elhagyni kényszerülnek, nem feltétlenül Európába szeretnének jönni, hanem visszatérni saját hazájukba, amint az biztonságos. Mi tehát nem a problémát akarjuk importálni, hanem a segítségünket exportálni.”
A gyakorlatban ezen megfontolások miatt alig van hely menedékkérőknek: a Magyarország körüli országok ‘biztonságos országok’, a menedékkérőket szinte azonnal kitoloncolják. Lengyelországgal és Csehországgal együtt úgy gondolják, hogy egyáltalán nem kellene a menedékkérőket az EU területére beengedni, hanem inkább segíteni kellene őket abban, hogy visszatérjenek hazájukba.
„2015 óta látni lehet a teljesen eltérő kultúrákból fakadó problémákat”, véli Kocsis. „A migráció egy biztonsági kockázat: sok merényletet újonnan érkezett bevándorlók követnek el. Sokszor másod- vagy harmadgenerációs bevándorlók. Ilyenkor felmerül a kérdés: ha azok, akik már itt születtek, még mindig szembeszállnak azzal a társadalommal, amelynek köszönettel tartoznak, akkor tényleg be kell őket engednünk?” A nagykövet aláhúzza, hogy nem arról van szó, hogy a „muzulmánok többek vagy kevesebbek”. „Nem, nekik mások a normáik és az értékeik, és nem ugyanazok az elképzeléseik a vallási szabadságról vagy a nők és férfiak egyenlőségéről.”
A Közel-Keleten pedig a kormányzati programmal templomok, kórházak és iskolák épülnek újra. Itt EU-partnerekkel, például Hollandiával történő együttműködések vannak, meséli Kocsis. Hogy mit tesz az állam azokért a keresztényekért és másokért, akiknek menekülniük kell azért, mert egyébként üldöznék őket? “Figyelmet generálunk. A problémákat nem tudjuk egyik napról a másikra megoldani. Nem túl népszerű üldözött keresztényekről beszélni. Sok ország nem is akar erről hallani, mi viszont mindezt napirenden akarjuk tartani.” És mi van akkor, ha üldözött keresztények Magyarországon nyújtanak be menedékkérelmet? „Hogy őszinte legyek, ilyen nem történik”, mondja a nagykövet. „Ha azonban benyújtanának, akkor más lenne a helyzet. Akkor a magyar hatóságok természetesen megvizsgálnák a kérelmüket.”
Bár Magyarország a kereszténységben látja az alapjait, Magyarországon vallásszabadság van. „Vallásilag semlegesek vagyunk. A zsidó gyerekek a bölcsődétől az egyetemig részesülhetnek zsidó oktatásban. Minden felekezet, beleértve a keresztényeket is, szabadon mozoghat.
A 2011-ben elfogadott egyházügyi törvényt számos kritika érte. A törvény révén ugyanis számos egyházat nem ismertek el, illetve elveszítették támogatásukat: egy közösségnek legalább 30.000 taggal, 20 éve Magyarországon honosnak kell lennie. „A korábbi törvényekkel visszaéltek”, mondja Kocsis. „A törvény értelmében már tízen alapíthattak egyházat, és ahhoz támogatást is kaptak, miközben semmilyen vallási tevékenységet nem végeztek.”
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának szüntelen kritikái révén Magyarország 2018-ban átírta a törvényt. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet azonban még mindig figyelmeztet arra, hogy nem lehet diszkriminatív a különböző felekezetekkel. Kocsis: „Szerencsére már nincs probléma, minden kérdést megoldottunk, az Európai Unióval is.”
