Az Elsevier Weekblad holland hetilap 2021. április 1-jén interjút közölt Habsburg-Lotharingiai Eduárddal, Magyarország Szentszéki nagykövetével. Az interjú magyar nyelvű összefoglalóját az alábbiakban olvashatják.

 

„A Habsburgok száma elég magas”, jegyzi meg a riporter. „Mintegy négyszázan vagyunk és van egy WhatsApp csoportunk, ahol szinte naponta kommunikálunk egymással”, fejti ki a nagykövet. „Még élünk és virulunk”, fűzi hozzá szellemesen.
 
A főhercegnek, és feleségének, az osztrák Maria Theresia von Gudenusnak öt leánya és egy fia van. „A legszebb, hogy a gyermekeink felbátorodnak ettől. Ha a feleségem és én elhunynánk egy autóbalesetben, akkor tudják, hogy sosem lesznek egyedül. Mindig ott lesznek egymás számára, nem légüres térbe hullanak.”
 
A főherceg a Habsburgok magyar ágából származik, apja Magyarországon született, de 1944-ben, kétévesen Németországba menekült családjával a Vörös Hadsereg elől, itt született Eduárd 1967-ben. „Német és magyar állampolgárságom van, egy Habsburg számára vicces módon nem rendelkezek osztrák állampolgársággal”. „A feleségemnek és a gyermekeimnek van osztrák állampolgársága”.
 
A nagykövet Aquinói Szent Tamásról és a római katolikus egyház huszadik századi történelméről készítette diplomamunkáját. „Hogy hogyan keresel pénzt, ha filozófiát tanultál? Igen kicsi az esélye, hogy filozófia szakos egyetemi tanár leszel”, magyarázza.
 
Életcélját a televízió és film világában találta meg, például ő írta a Mária, a skótok királynője c. film forgatókönyvét. „Aki furcsa módon egyik ősöm”, teszi hozzá. A szerző hozzáfűzi: „A Habsburgok körülbelül az összes európai nemesi családdal rokonságban állnak”. A kérdésre, hogy esetleg vannak-e arra való tervek, hogy az Orániai házzal kössenek stratégiai házasságot, azt feleli: „Azok protestánsok! A szüleim barátságot ápolnak Margit hercegnővel és Péter herceggel, és a gyermekeim imádják a hagelslagot (kenyérre szórható csokoládéreszelék-a ford.), és van egy unokahúgom Hollandiában, aki egy hollanddal kötött házasságot. Mindenhol vannak rejtett kétfejű sasok!”, jelenti ki öniróniával fűszerezve, hiszen neki is meg kell dolgoznia a pénzéért. Így például Klaus Küng, az osztrák Sankt Pölten város bíborosának szóvivője is volt 2009-től. „El kellett tartanom a gyorsan növekvő családomat, és a forgatókönyvírás ez esetben nem igazán működik”.
 
„Úgy tűnik, az egyház nem felejtette el, hogy a Habsburgok a katolicizmus lelkes védelmezői voltak”, világít rá a riporter. „A családom már ezer éve katolikus. Nem csak úgy katolikus, hanem nagyon katolikus. Csak, hogy megvilágítsam: mindig van nálam egy rózsafüzér. És használom is, nemcsak dísznek van. Ennyire katolikus vagyok. A fivérem pap, a sógorom is. A nagyapám két fivére is pap volt. Ennyire katolikusak tehát. Imádkozunk a gyermekeinkkel, misére járunk, és mindennap imádkozunk a pápáért. Gyónunk. Ennyire vagyunk katolikusak.” „Ez olyan számunkra, mint a lélegzés. Ez nem azt jelenti, hogy sosem voltak kételyeim a hitemmel kapcsolatban, vagy azt, hogy naiv lennék, vagy hasonló. Tizenhárom és tizennyolc éves korom között kételkedtem mindenben. De átrágtam magam ezen, és arra a következtetésre jutottam, hogy ez a real deal. Elképzelheti, ha valaki ennyire katolikus, akkor a Szentszék nagykövetének lenni olyan, mintha bezárnának egy édességboltba.”
 
Meglepetésére Orbán Viktor kormánya 2015-ben felajánlotta neki ezt a pozíciót. Orbán és sok magyar miniszter református. A magyarok 20%-a református, 55%-uk katolikus. „Jó kapcsolatot akarnak a Szentszékkel, és egy olyan személyt, aki ismeri az egyház szerkezetét. Azt mondtam: nem tudom ezt vállalni, alig beszélek magyarul. Erre azt felelték, hogy akkor tanuljak meg. Ez egy óriási feladat, mivel a magyar nyelv nemcsak nagyon szép, de nagyon nehéz is. Beszélem a német, francia, olasz, angol nyelveket, elég jól beszélek latinul, és egy kicsit spanyolul. De az indo-európai nyelveknek nincs semmilyen kapcsolódása a magyarhoz. Földönkívüli és fantasztikus. Ez egy dallamos nyelv, a szavak végeihez kell mindenfélét csatolnod, például így: ház, házam, házamban.”
 
Habsburg-Lothringiai Eduárd elmondja, hogy egy viccet is tanított a pápának a magyar nyelvről. „Nigériai és közel-keleti üldözött fiatalok egy csoportjával közösen – akik Magyarországon tanultak ösztöndíjasként, és majd visszatérnek hazájukba a saját közösségüket építeni – találkoztam 2018-ban a World Senate of Youth idején a pápával a Szent Péter téren. Ő azt mondta a fiataloknak, hogy nagyon bátrak, mert a magyar egy igen nehéz nyelv. Mindenki nevetett. Ekkor hozzám fordult, és én megkérdeztem tőle: Szentatya, tudja, melyik nyelvet beszélik a mennyben? A pápa nemmel válaszolt. Erre én: magyarul, mert egy örökkévalóságig tart megtanulni. A pápa hangosan nevetett.” A pápa ekkor meglepő dolgot tett: két szíriai fiú hozott neki hálája jeléül egy magyar zászlót, és ő megengedte, hogy a zászlóval együtt lefényképezzék őket. Ez most Habsburg-Lothringiai twitterfiókjának a fényképe. „Amit a pápa tett, az vitatott, mivel tudja, hogyan tekintenek sokak Magyarországra”, magyarázza a nagykövet. Ezzel az anekdotával kívánja hangsúlyozni a pápa megfoghatatlanságát. „Mindig azt mondom: ne gondold, hogy tudod, hogy ő mit gondol, vagy mi a véleménye Magyarországról. Ő egy jezsuita, azok pedig széles skálát fednek le”, teszi hozzá ironikusan.
 
„Ha figyelmesen hallgatod a pápát, és olvasod a sorait, azt látod, hogy szíve mélyén azt akarja, hogy mindenkinek joga legyen olyan munkát találnia, amilyet akar. Ugyanakkor az esze azt mondja, hogy egy államnak bizonyos jogai és feladatai vannak a polgáraira vonatkozóan. És azt mondja, hogy a migránsoknak tiszteletben kell tartaniuk az országot, ahova mennek. A Fratelli tutti enciklikában (2020) azt is írja, hogy az embereknek joguk van otthon maradni, és lehetőséget kapni arra, hogy hazatérjenek. Magyarország közösségeket segít Afrikában és a Közel-Keleten, hogy az embereknek ne kelljen elhagyniuk a hazájukat. Ez a segítség is szolidaritás. Ezt elmondtam a pápának, akik azt felelte, hogy le van nyűgözve.”
 
A nagykövet szerint Orbán Viktor miniszterelnököt és kormányát gyakran azért értik félre, mert kevesen beszélnek magyarul. Ráadásul Orbán harciasságára nem szabad a történelemtől elvonatkoztatva tekinteni. „Az egyik elmélet az, hogy a protestánsoknak meg kellett küzdeniük a felfelé jutásért, miközben a katolikusokat mindig támogatta a császár Bécsben. A reformátusok ráadásul nagyon határozottak a hit és a nemzet tekintetében – ez a politikai nézetük magva. A katolikusoknak az a szokása, hogy beilleszkednek a környezetükbe.”
 
Habsburg-Lothringiai Eduárd lelkesen beszél református miniszterelnöke családpolitikájáról: „Az Orbán-kormányt támadások érik miatta, és kinevetik, de az működik. Magyarország demográfiai válságban van, és évek óta kétségbeesetten próbálja emelni a születésszámot. Az államnak ez fontos, mivel a gyerekek a jövő adófizetői. Tavaly óta új politika lépett életbe. Nagyon kevés adót fizetsz, ha három gyermeked van, és egész életedben nem kell adót fizetned, ha egy negyedik gyerek születik. Lakáshitelek vannak fiatal családoknak. Egy gyermek után csak a kétharmadát kell visszafizetned, a második gyermek után az egyharmadát, és a harmadik gyermeked után semmit. És pénzt kapsz egy nagy, családi autóra, és az állam pénzt ad a nagyszülőknek, hogy vigyázzanak az unokákra.”
 
A pénzügyi támogatásoknál is fontosabb a kultúra a nagykövet szerint: „Növelni kell a nagycsaládok láthatóságát. A legtöbb országban bolondnak néznek, ha nagy családot akarsz. Keveseknek van nagy családja, és különösen a politikusoknak és munkatársaiknak nincs családja, gyermeke. A magyar miniszterelnöknek és a családi ügyek miniszterének is van családja. Egy pozitív légkört akarnak teremteni, amelyben nem számít idiótának, ha valakinek kettőnél több gyermeke van. És azt látjuk, hogy a házasságkötések száma gyorsan emelkedik, a születések száma növekszik, a válások száma csökken, és – érdekes módon – az abortuszok száma csökken. Az emberek tudják, hogy az állam mögöttük áll.”
 
Hat gyermek apjaként ismeri a családos élet örömeit, írja a szerző, majd idéz: „Egy nagy család az asztal körül egy hihetetlen élmény. Nagyon zajos, nagyon intenzív. Akkor azt gondolod: Istenem, mit tettem? De amikor hátra dőlsz, és kicsit távolabbról nézed a dolgokat, akkor rájössz, hogy a család a demokrácia alapja. Minden értéket megtanulsz, ami ahhoz kell, hogy egy országot jól működtess. Megtanulsz egymásról gondoskodni. Nálunk otthon az a szabály: a legfiatalabb kap először enni, mert ő a leggyengébb. És amikor a legfiatalabb mondani szeretne valamit, és elkezd sírni, mert már háromszor próbálkozott szóhoz jutni, de nem a zaj miatt nem tudott, akkor megtanulod, hogy a leggyengébbek hangját is meg kell hallani.”
 
Az EU és Magyarország viszonya kapcsán a nagykövet kifejti: „Ahol a család legfiatalabb tagjait nem védelmezik, nem hagyják szóhoz jutni, az nem is valódi család. Az Osztrák-Magyar birodalomban pedig ez így volt. Az a birodalom elsősorban egy olyan projekt volt, ahol megteremtették a különböző nemzetiségek együttélését egy országban, a különböző identitások tiszteletben tartásával, agresszív nacionalizmus nélkül.”
 
„Az Osztrák-Magyar birodalom országai gyakran álltak egymással konfliktusban. De az emberek tudták, hogy ott van a szakállas császáruk, Ferenc József, aki összetartja az egészet. Az Unióban nincs ilyen szimbólum. Ha Brüsszelre és az Európai Bizottság épületére nézel, akkor felteszed azt a kérdést, hogy mi tart össze bennünket? Akkor ez egyáltalán nem egyértelmű. Ez egy probléma Európa számára. De természetesen nem tudjuk újra feltalálni a Szent Római Birodalmat, ma már más időket élünk.”
 
„A családi csoport-appban sokat beszélünk a családi történelemről. Szervezek például egy felmérést arról, hogy ki a kedvenc Habsburg. Vagy megvitatjuk azt a kérdést, hogy vajon az első világháború a Habsburgot hibája volt-e?”
 
„Közép-Európa, Észak-Olaszország, Ausztria, Magyarország, Szlovénia és Csehország, ezekben az országokban érzem leginkább otthon magam. Ugyanúgy néznek ki, hasonlóak az illatok, az ételek, az italok és a humor. Egy Habsburg sosem lehet nacionalista. Az első lockdown alatt valaki egy bejegyzést tett a twitter hírfolyamomon arról, hogy a Visegrádi országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) és Ausztria újra megnyitották egymás közötti határaikat. A posztoló azt írta: Eduárd, itt az ideje a monarchia visszatérésének. Visszaírtam, hogy köszönöm, de várom Hollandiát és Spanyolországot. A Habsburgok valaha ott is uralkodtak.” „Ez persze vicc”, mondja végül a nagykövet.