A Het Financieele Dagblad holland napilap 2020. október 19-i számában „Magyarország és Lengyelország még mindig a markában tartja az EU-t” címmel megjelent véleménycikk illusztrációjában a magyar és a lengyel zászlón egy-egy felmutatott középső ujj szerepelt. Kocsis András nagykövet kérte a szerkesztőséget reakciójának közlésére. Ezt a szerkesztőség megtagadta. A nagyköveti reakció fordítását az alábbiakban közöljük:
Az európai vita leegyszerűsítése nemzeti zászlókon ábrázolt középső ujjakra, mint például a de Vries asszony október 19-ei véleménycikkének illusztrációja, nemcsak szégyen, hanem a lényeg megértésének teljes hiányát is mutatja.
A nyugat-európai politikusok és véleményformálók az uniós forrásokat szívesen mutatják be a nettó befizetők által a kevésbé jómódú tagállamoknak nyújtott adományként. Ez azonban tényszerűen nem igaz. Ezeket az alapokat a ’70-es években hozták létre az uniós tagállamok közötti fejlettségbeli különbségek megszüntetése érdekében. Ez ugyanis fontos az uniós belső piac számára. A kohéziós forrásokért cserébe a kevésbé fejlett tagállamok megnyitották piacaikat a többi tagállam vállalkozásai előtt. A nyugati cégek pedig jelentős mértékben profitáltak ebből a megállapodásból, amellyel új piacokhoz és a magas színvonalú munkaerő új forrásaihoz jutottak. És minden egyes, EU által ezen tagállamoknak adott euró nagy része végül ismét Nyugat-Európában köt ki.
Az Unió többéves költségvetéséről és a helyreállítási alapról szóló tárgyalások során nem zsarolunk senkit. Éppen ellenkezőleg. Az Európai Tanács 2020 júliusában megállapodott a költségvetés védelmét és így a jogállamiság erősítését célzó mechanizmusról. Néhány tagállam és az Európai Parlament azonban sajnos megpróbálja újranyitni az Európai Tanács júliusi megállapodását, amivel veszélybe sodorják a jogszabály-csomag jóváhagyását. Azok, akik sosem támogatták igazán Európa gazdasági helyreállítását, most egy olyan jogállamisági kondicionalitást követelnek, amely nem létezik az Európai Tanács következtetéseiben. Ez csak ürügy a megállapodás szétverésére. További jogállamisági mechanizmusok létrehozásához az uniós szerződések módosítása szükséges – a tagállamok egyhangú döntésével. Magyarország nyitott az ilyen kezdeményezések megtárgyalására. Annak a kockázatát azonban el kell kerülni, hogy a többéves költségvetés és a helyreállítási alap az uniós szerződések megkerülésére irányuló kísérletek túszává váljon. Magyarország álláspontja világos: az uniós szolidaritás alapján minden olyan erőfeszítést támogatunk, amely a többéves költségvetés és a helyreállítási alap 2021. január 1-jei hatálybalépéséhez szükséges annak érdekében, hogy támogatást kaphassanak azok a tagállamok, amelyeknek arra a leginkább szüksége van.
Ezen felül meg kell értenünk azt is, hogy a Magyarország és európai partnereink közötti konfliktus forrása valójában nem a jogállamiság, hanem az liberális és kereszténydemokrácia közötti ideológiai konfliktus. Patrióta kormányunk szilárdan kiáll a nemzeti szuverenitás mellett, vezérfonala a kereszténység, és a migráció helyett a családot helyezi a középpontba. Mindez természetesen túl sok a hírhedten intoleráns liberális elitnek, ezáltal Magyarország régóta a fő gonosz a mainstream nyugat-európai diskurzusban. Gondolok itt többek között a szokásos „félautoriter” és még durvább állításokra. A magyarok a következő napokban ünneplik a Szovjetunió elleni 1956-os forradalom évfordulóját. Mi megharcoltunk a szabadságunkért, megharcoltunk az alapvető jogainkért, és megharcoltunk azért, hogy jogállamban élhessünk. Örömmel tájékoztatom önöket, hogy Magyarország erős és egészséges demokrácia demokratikus választásokkal, még akkor is, ha azok eredménye nem tetszik de Vries asszonynak.
Az emberi méltóság tiszteletben tartása, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság, emberi jogok. Az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkében leírt értékek – amelyekre kritikusaink előszeretettel hivatkoznak – a mi értékeink is. Elkötelezetten őrizzük és védelmezzük azokat. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk ugyanennek a Szerződésnek a 4. cikkéről sem: „Az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének”. Az EU egység a sokféleségben, azonban közösen vallott értékeink politikai eszközökké váltak. Így egység helyett megosztottsághoz vezetnek.
dr. Kocsis András, Magyarország hágai nagykövete
