Szeptember 29-én nyolcvannál is több, történelem, földrajz illetve társadalomtudomány szakos holland középiskolai tanár és tanárszakos hallgató részvételével a zwollei Nieuwe Buitensocieteit rendezvényközpontban került megrendezésre „A magyar forradalom hatvan év távlatából: 1956 mai nézőpontból” című konferencia.
A holland Atlanti Bizottsággal, az NHL-lel és a Windesheim Egyetemmel közös szervezésben megvalósult rendezvényhez kapcsolódva a hágai magyar nagykövetség az Atlanti Bizottsággal együttműködve egyedi információs csomagot állított össze a holland diákok számára.
A félnapos program munkaebéddel vette kezdetét, valamint a jelenlévők megtekinthették az 1956-os Emlékbizottság támogatásával készült „1956 – A szabadságért és a függetlenségért” című tematikus kiállítást.
Az Atlanti Bizottság igazgatójának, egyben a konferencia moderátorának, Bram Boxhoornnak a köszöntőjét követően Kocsis András nagykövet üdvözölte a résztvevőket. Nyitóbeszédében Kocsis András kiemelte a történelemtanárok szerepének fontosságát, aláhúzva, az oktatók feladata , hogy ráirányítsák a diákok figyelmét a jelenkori történelem összetettségére. Napjaink holland és magyar társadalmának összevetése mellett egy személyes, rendszerváltáshoz kapcsolódó emléket is felidézett. „Ma is emlékszem, ahogy 1989-ben az iskolapadban ülök, amikor már felsejlettek a kommunizmus bukásának előjelei. A történelem-tanárnőm nagyon ideges volt, amikor az aktuális események kerültek szóba. Nem tudta, mit szabad kimondani. Nem tudta, el kell-e mondania az igazat, vagy az a jobb, ha nem teszi.”
A nagyköveti felszólalást Baczoni Dorottya, a budapesti Terror Háza Múzeum vezető történészének előadása követte. A történész szakértő 1956 kortárs magyar értelmezéséről, az 1956-os forradalomnak a hidegháború történetében játszott szerepéről adott áttekintést. A holland közönség különösen nagy érdeklődéssel fogadta az 1956 Kádár-kori tabusításáról és a forradalomra való emlékezés ’89 utáni változásairól szóló magyarázatot.
A második szakmai előadást tartó Laurien Crump-Gabreëls a magyarországi katonai beavatkozásról a Varsói Szerződés tagállamai között döntés hátterére koncentrált, bemutatva, hogy a november 4-i fegyveres beavatkozáshoz vezető folyamat a feltételezettnél jóval összetettebb és több szereplős volt.
A szünetet követően felszólaló Ivo van De Wijdeven, politikai elemző, történész, nem mellékesen a „Rafelranden van Europa” szerzője a holland közvéleménynek az ’56-os magyar menekültek befogadására adott pozitív reakciójáról, illetve a holland kormány visszafogottabb megközelítéséről számolt be. Van de Wijdeven a magyar menekültek összességében sikeres fogadásából és integrációjából levonható tanulságokra is rámutatott.
Az utolsó előadó, a Hollandiában élő Könyves Erzsi 14 éves volt a forradalom kitörésekor. Mivel maga is részt vett a fegyveres harcban, menekülni kényszerült Magyarországról. Az idős forradalmár őszintén beszélt 1956 hősies küzdelméről, szomorú és nagyszerű emlékeiről. Könyves Hollandiában kezdett új életet, festményein és versein keresztül kívánja megosztani élményeit.
Az előadásokat a közönség soraiból érkezett kérdések követték, az estét fogadás zárta.
A konferencia alkalmából a hágai magyar nagykövetség és az Atlanti Bizottság által diákok számára készített, „A magyar forradalom hatvan év távlatából: 1956 mai nézőpontból” címet viselő egyedi információs csomag az alábbi linkről tölthető le.
Ha postán kívánja megkapni a csomagot, kérjük, igényét a mission.hga@mfa.gov.hu e-mailcímen jelezze, a tárgyban a következőket feltüntetve: „lesson package”.
A rendezvényt az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.
