A holland közszolgálati médium véleményoldalán 2020. április 23-án megjelent Kocsis András nagykövet írása, amelynek magyar fordítását az alábbiakban közöljük:
„A koronavírus eddig ismeretlen kihívás elé állítja mind az EU-t, mind a világ többi részét, és rendkívüli intézkedéseket igényel. Ezért reagálni szeretnék az Önök oldalán megjelentetett Civico Europe írásra.
Az aláírók arra szólítják fel az országos médiát, hogy rendszeresen, akár naponta számoljanak be a magyar helyzetről. Megítélésem szerint a holland média már egy jó ideje eleget tesz ennek a felhívásnak. Az elmúlt hetekben számos hírt láttam a magyar veszélyhelyzeti törvényről, sajnos ugyanazokkal a félreértelmezésekkel. Ugyanakkor azt is észrevettem, hogy a magyar kormány érveit nagyon könnyen félresöprik, már ha egyáltalán engedik azokat megjelenni. Mindez abban az országban történik, amely a jól ismert polder-modellje alapján a vélemények különböző nézőpontokból történő vizsgálatát hangsúlyozza.
Szeretném előrebocsátani, hogy a koronavírus elleni küzdelemről szóló törvény egyetlen céllal született, mégpedig azzal, hogy a járvány leküzdése, a magyar emberek egészségének védelme és a magyar gazdaság megóvása érdekében szükséges és azokkal arányos döntéseket a kormány a lehető leggyorsabban meghozhassa. A kormány nem hozhat rendeletekkel olyan törvényeket, amelyek nem ehhez a célhoz kapcsolódnak. Mivel az Országgyűlés továbbra is ülésezik – a nyári szünet csupán június 15-én kezdődik – a törvényhozás rendes jogalkotási eljárással történik.
Az említett határozatlan időről sincs szó. Az Országgyűlés a törvénnyel felhatalmazást kapott arra, hogy bármikor visszavonhassa vagy módosíthassa a kormánynak adott felhatalmazást. A törvény továbbá semmilyen korlátozást nem tartalmaz az Országgyűlés tevékenységére vonatkozóan. Éppen ellenkezőleg: az Országgyűlés kezébe teszi ezt az extra rendelkezési jogot, amely így megőrzi minden felügyeleti és ellenőrzési feladatát.
Mindezen felül a múlt héten az Európai Bizottság jogállamiságért is felelős alelnöke, Vera Jourová is megerősítette, hogy a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatban hozott magyar jogalkotás egyelőre semmilyen uniós szabályozást nem sért. Feltűnő, hogy a média, amely korábban szinte hisztérikusan jelentett a veszélyhelyzeti törvényről, ennek egyáltalán nem szentelt figyelmet. Az egyébként is furcsa, hogy az aláírók azt a Sargentini-jelentést idézik, amelynek elfogadásához az Európai Parlamentnek a saját szabályait kellett megszegnie. Úgy tűnik, az Európai Parlament számára a jogállamiság csak akkor fontos, ha az politikai szempontból épp kedvező.
Összességében megállapítható, hogy az Európai Unión belül a magyar intézkedések nem példa nélküliek, minden tagállam hozott rendkívüli intézkedéseket. Sőt, több tagállamban a veszélyhelyzeti intézkedések határozatlan időre szólnak, vagy csak a kormány tudja azokat megszüntetni. Olyan tagállamok is vannak, amelyek derogációt jelentettek be az Emberi Jogok Európai Egyezményével szemben. Tehát elképzelhetőnek tartják, hogy egyes alapjogokat korlátozni fognak. Magyarország azonban nem tartozik ezen tagállamok közé.
Az aláírókkal azonban egyetlen pontban teljesen egyetértek: a veszélyhelyzeti intézkedéseknek arányosnak, indokoltnak és időben korlátozottaknak kell lenniük. A koronavírussal szembeni védekezésről szóló törvény megfelel ezen kritériumoknak: mind a magyar Alaptörvénnyel, mind az uniós szerződésekkel összhangban van, valamint tiszteletben tartja az EU értékeit és a jogállamiságot.”
