23 Nov

Tisztelt Vandermeersch Úr!

Megdöbbenéssel olvastam Bastiaan Rijpkema „A liberális gondolkodást belülről támadják” c. cikkét az Ön újságjának november 17-i számában. Rijpkema Orbán úr 2014-es beszédét a cikkben „illiberális állami beszédnek” nevezi. Annak ellenére, hogy Orbán úr beszédében kifejtette, hogy Magyarország sokat tanulhatna az olyan nem-liberális államoktól, mint Szingapúr, Kína, India, Törökország és Oroszország, amelyek gazdasági szempontból jól teljesítenek egy olyan időszakban, amikor a liberális világ komoly válságban van, aláhúzta a demokrácia fontosságát, illetve „a kereszténység, a szabadság, az emberi jogok értékeinek tiszteletét” is. Ezért nem értem, amikor Rijpkema szerint ez a kinyilatkoztatás Orbánt a demokratikus jogállam támadójává teszi.

Az ún. „Soros-tervvel” kapcsolatban Rijpkema visszataszító módon és alaptalanul antiszemitizmussal vádolja Magyarországot. A tény, hogy ezt egyetlen bizonyítékkal sem tudja alátámasztani, tanúsítja, hogy ezen állítás csupán képzelete szüleménye. Nem titok, hogy a magyar kormány ellenzi Soros azon véleményét, hogy migránsok millióit Európába kellene hozni, és anyagilag támogatni őket. Azonban Soros vallása vagy származása sosem volt téma. 

A cikkben Rijpkema mindennemű kontextus nélkül azt írja, hogy egy magyar újságot bezártak és egy „prominens egyetemet” bezárással fenyegettek. Az újság esetében egy magánlapról volt szó. Pénzügyileg súlyosan veszteséges évek után úgy döntött a tulajdonos, hogy megszünteti azt. Hogy világos legyek: Magyarországon teljes körű a média szabadsága. Annak ellenére, hogy a nyomtatott sajtóra nehéz idők járnak, az internetes és televíziós médiát széles körben használja az ellenzék, ezt minden magyarul beszélő személy megerősítheti. A „prominens egyetemet” illetően (feltételezem, hogy a Central European Universityről van szó), egy dolgot világossá kell tennem: a CEU olyan előjogokat élvezett, amelyekkel más magyarországi felsőoktatási intézmények nem rendelkeztek. A törvénymódosítással vége szakad ezeknek az előjogoknak, és minden egyetem egyenlő esélyekhez jut. Éppen ezért igen sokatmondó, hogy a 28 érintett egyetem közül egyedül a CEU találta azt elfogadhatatlannak. Július 14-én például Magyarország és Maryland állam aláírtak egy megállapodást, amely szerint a McDaniel College (egy, a törvénymódosítás által érintett intézmény) folytathatja tevékenységét. Ahol megvan az akarat, ott megoldás is születik. 

Rijpkema azt is szükségesnek tartja megemlíteni, hogy a magyar ellenzék nem nyerheti meg választásokat. Először is: a magyar választási törvényt és minden fontosabb törvényt a releváns nemzetközi intézmények megvizsgáltak, és azokat a nemzetközi normáknak megfelelőnek találták. Másodszor: amennyiben Magyarország pl. az Egyesült Királysághoz hasonlóan kizárólag az egyéni választókerületi rendszert alkalmazná, akkor Orbán úr pártszövetsége a mandátumok 90 százalékát birtokolná. Jelenleg Orbán pártszövetsége kevesebb, mint kétharmados többséggel rendelkezik.
 
Végezetül, az Európai Unió fejlesztési támogatásaira nem szabad úgy tekinteni, mint a kevésbé gazdag tagállamoknak szánt jótékony adományra. A kohéziós alapokért cserébe ugyanis Magyarország megnyitotta kapuit a nyugat-európai vállalatok előtt. A kevésbé fejlett országoknak kifizetett uniós pénzek jó része visszavándorol a nettó befizetőkhöz. 

Amennyiben Rijpkema úr egy beszélgetést kívánna folytatni a magyar belpolitikáról, nyitott vagyok egy tényeken alapuló párbeszédre. 

Hága, 2017. november 21.

Tisztelettel,
Kocsis András
nagykövet